Maradjunk a szolgáltató vállalkozók területén és nézzük meg, vajon hogyan épül fel egy-egy szolgáltatás ára. 

Kezdjük az alapokkal: bármivel is foglalkozunk vállalkozóként, ha főállású vállalkozók vagyunk, akkor ugye a vállalkozásunknak kell kitermelni a mi megélhetésünket is, vagyis innen kapjuk a fizetésünket is. Ezt azért hangsúlyozom, mert sokan ezt a tételt hajlamosak lefelejteni a költségtervükről.

A költségtábla tételei tehát a következők lehetnek (persze sok tételt csak saccolok most és egyszemélyes vállalkozással, alkalmazott nélkül számolok): 

• Járulékok – ha a legegyszerűbb egyéni vállalkozói formát nézzük, a KATA-t akkor ez a tétel 50000 Ft vagy 75000 Ft havonta.
• Adók (IPA) 20000 Ft/év
• Könyvelő –  olcsón számolok – 5000 Ft havonta
• Banki költségek 3000 Ft/hó
• Telefon, internet költség 10000 Ft/hó (mondjuk jó csomaggal 🙂
• Ha irodát bérel akkor az iroda bérleti díja is beszámít, ha home office-ban vállalkozik, akkor is vannak otthoni rezsiköltségei a vállalkozónak. Arról nem is beszélve, ha a vállalkozása az otthonában van bejelentve, akkor biszonyos szolgáltatásokat, mint pl. a kéményseprő díja, már csak emelt áron vehet igénybe. Húzzunk egy átlagot, mondjuk legyen a bérleti díj és rezsi 70000 Ft.
• Weboldal fenntartása (karbantartási díja), tárhely, domain 35000 Ft havonta
• Utiköltség 40000 Ft/hó
• Szakmai kiadások, bemutatók, konferenciák stb. (ezek tudom, nem rendszeresen jelentkező tételek, de ha havi szintre leosztom, tudok számolni velük) 20000 Ft havonta.
• A vállalkozó fizetése, amiből a családját is eltartja, ha csak a szakmunkás minimálbérrel számolok: nettó 173000 Ft.

Nem számolok semmi extrát és még reklám, marketing költséget sem, tételezzük fel, hogy szolgáltató vállalkozónk nagyon ügyesen kezeli a közösségi médiát és organikus elérésekkel tervez. Ha összeadjuk, a fentieket, azt találjuk, hogy a havonta fixen jelentkező költség nagyon szűken számolva, havi 408000 Ft, ehhez még dobjunk 10 % előre nem látható költséget a havi teljes összeg 449000 Ft.

Szeretném hangsúlyozni a fentiek igen-igen szűken számolt költségek és azt feltételezzük, hogy a szolgáltatás nyújtásához elegendő a vállalkozó személye, tudása és tevékenysége. Ugye messze nem maxoltuk még ki a KATA-t ezzel a költségvetéssel?

Figyelembe kellene még vennünk a tevékenység gyakorlásához szükséges alap technikai eszközök (laptop, telefon stb. ) díját is, de ezektől most tekintsünk el. 

Optimális esetben ugye havonta 160 óra munkaórával számolhatunk, amikor alkalmazottként dolgozunk akkor ezt letudjuk és hazamegyünk élni a magánéletünket.

Nézzük miként alakul ez a vállalkozónál: Ezt a 160 +x órát használja a tevékenysége gyakorlásához, adminisztrációhoz, ügyintézéshez, reklám-marketing tevékenységhez, fejlesztésekhez, kapcsolatépítéshez, tanuláshoz stb.

A legtöbb esetben körülbelül 80 értékesíthető órával számolhatunk, ha a fenti példánál maradunk, ez 5610 Ft-os óradíj úgy, hogy semmi haszon nincs a tevékenységen csak épp fedezi a havi költségeket.

A legtöbb esetben nem jön stabilan az ügyfél a szolgáltatóknál, vannak kevesebb ügyfeles napok – akinek nem az jól csinálja 🙂 innen is grat – . Amikor ügyfeleimmel számolunk – ők tudják, hogy szeretem a stabil, biztonsági tervezést –  havi 48 értékesíthető órával szoktunk számolni, ez a fenti példánál maradva 9350 Ft-os óradíjat jelent és akkor vagyunk nullszaldón, ha ezen az áron dolgozunk és 48 értékesíthető órát el is adtunk.

Ez a 48 óra persze nem jelenti azt, hogy hátradől a vállalkozó, hiszen a fennmaradó órák telnek a fent felsorolt egyéb tevékenységekkel.

Azt is vegyük figyelembe, hogy a költségek vállalkozásonként és személyenként is másképp alakulnak. Itt egy nagyon gyenge megbecsült listát mutattam be.

Ha esetleg bővülni, növekedni is szeretnénk (és persze ki nem? ) Akkor ugye számolunk hasznot is, árrést. Ez mindenkinél más összeg, nem szeretném itt részletezni, mert ezen bejegyzésnek nem témája, de ha csak egy 1,5 szorzóval számolunk, akkor az óradíj 15000 Ft körül alakul. Ez az összeg ugye nem is olyan sok?